11. rész

Sziasztok! 

Nagyon-nagyon sajnálom, hogy eddig kellett várakoznotok az új részre, de most végre megszületett. Katának nagyon köszönöm a segítséget, az ötleteteket, a dalt a végén és a bétázást - nélküle nem sikerült volna! A Cast mappába két új kép is felkerült és hamarosan még több lesz ;).

Jó olvasást! :)

11. rész

– Nem értem miért lenne szükséged egy ágyra – szólt Castiel, mire Gabriel elfordította a tekintetét és a fivérére nézett.

– Castiel! Neked nem is kell tudnod, hogy miért kell az az ágy. És egyébként is, mit akarsz már megint? Alig pár napja, hogy találkoztunk. Ennyire hiányoztam?

– Sajnálom – szólt Jamie magára vonva a figyelmet –, az én hibám. Szükségem lenne egy kis segítségre.

– Ha nem használjátok ezt a szart – nézett az őt körülvevő lángokra az angyal –, még el is gondolkodom rajta, de így… – Gabriel ismét Castielre emelte a tekintetét. – Na, és a kis barátaidat merre hagytad? Hahó, fiúk! Hol bujkáltok? Biztos itt leselkednek a közelben. Könyörületképp majd megint jól eláztatnak. Ha legalább adtak volna egy szappant…

– Nincsenek itt… – kezdett bele Castiel, de Jamie a szavába vágott.

– Alkut ajánlok – mondta, mire Gabriel érdeklődve tekintett a lányra.

– Halljuk.

– Ha megígéred, hogy nem bántasz se engem, se Casst, eloltom a tüzet és nyugodtan beszélhetünk. Ez mindössze egy óvintézkedés volt, mert mégiscsak egy arkangyal vagy.

– És mégis miért hallgatnálak végig? Elegem van a Winchesterekből egy életre!

– Nem miattuk kell, semmi közöm ehhez a Lucifer-Mihály porhüvelyes dologhoz. Nekem van szükségem segítségre.

– Nos, rendben. Talán meghallgatlak, de csak mert nem tűnsz olyan dögnek, mint a Winchesterek.

Jamie lehajolt, hogy eloltsa a tüzet, de Castiel megszólalt.

– Jamie. – A lány ránézett.

– Mi van, öcsi? Nem bízol bennem? – kérdezte az arkangyal tettetett sértettséggel.

– Nem.

– Szomorú vagyok – szólt Gabriel gúnyolódva. – Hiszen nem adtam rá okot! Ehelyett te, kétszer is csapdába csaltál és megaláztál. Hmm… azt hiszem, mégis lenne okom arra, hogy kitekerjem a nyakad.

– Elég! Jamie, gyere el onnan. – A lány felállt, de nem ment hátrébb.

– Nem, Castiel. Fejezzétek be a civódást! Miattam vagyunk itt, az olaj is az én ötletem volt, szóval nem kell egymásra mutogatni. Cass, te pedig bízz bennem kicsit, légy szíves. – Jamie ismét lehajolt és eloltotta a tüzet, miközben Castiel készenlétben figyelt.

– Nem tudom, hogy sikerült összeszedned ezt az istennőt… – szólt Gabriel elismerően, mire Jamie elmosolyodott. – Megmondja a véleményét, és nem is fél egy nála sokkal hatalmasabb erőtől – Gabriel most Jamie-re nézett. – Pedig félhetnél.

– Félni? Az elején valóban tartottam tőled, de elég rendesnek tűnsz. És ami azt illeti, én szedtem össze Castielt.

– Jobban is választhattál volna barátot. Mégis hogyan?

– Hallottam a hangját, amikor megpróbált beszélni Deannel, azután, hogy kihozta őt a Pokolból.

– Úgy érted az igazi hangját?

– Úgy. – Jamie felállt. Gabriel immár szabad volt, de nem mozdult a helyéről.

– Mi a neved?

– Jamie Harris.

A férfi összehúzta a szemét, miközben azon gondolkodott, hogy hallotta-e már ezt a nevet.

– Sugdolóztak rólad, mikor Castiel próbált rájönni, hogy ki vagy. Volt némi visszhangja a Mennyben.

– És ki is derült, hogy meg sem kellett volna születnem. Nem létezem.

– Elismerésem, Castiel! Valahogy sikerült elérned, hogy a fentiek ne is nagyon törődjenek a kis barátnőddel, pedig az, hogy van egy ismeretlen lélek, elég nagy horderejű dolog. Főleg ha még a hangodat is hallja.

– És ez még nem is minden – folytatta a lány. Nagyvonalakban elmesélte, amit eddig Bobbyval összeszedtek.

– És miben kell a segítségem, ha nem abban, hogy megmondjam mi vagy? – kérdezte Gabriel miután Jamie befejezte a mondandóját.

– Most, hogy letaszítottak, lehetséges, hogy utána néznek Jamie-nek – válaszolta Castiel.

– Aggódom, hogy megtalálnak, és veszélyesnek könyvelnek el. Szeretném, ha elrejtenél az angyalok elől és nem említenél senkinek.

– Ennyi? – kérdezte az arkangyal kételkedve.

– Csak ennyi – mosolygott a lány barátságosan.

– Komolyan, öcsi, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére. Nála jobbat nem találsz. Még a végén lecsapom a kezedről.

– Nem vagyok senki tulajdona.

– Annál jobb, van egy órád? Megmutatom, milyen az igazi Mennyország.

Jamie felnevetett.

– Ezt most úgy veszem mintha nem is mondtad volna.

– A fene, pedig azt gondoltam van némi esélyem. Érzem köztünk a kémiát. – Jamie megint felnevetett. – Nos, rendben – folytatta Gabriel. – Segítek, és kicsit szétnézek, hátha megtudok valamit. Vedd baráti jócselekedetnek.

– Nem tudom viszonozni.

– Nem is kell. – Gabriel benyúlt a belső zsebébe és kivett egy csokit, majd megbontotta, és egyből be is habzsolta a felét.

– Köszönöm – mondta a lány.

– Nincs mit. Egy pecsét rendel! – A férfi felemelte a kezét miközben elvigyorodott. – Ehhez hozzád kell érnem, de nem kell megijedni, visszafogom magam.

Jamie csak bólintott, Gabriel pedig a kulcscsontjára fektette a tenyerét. A következő pillanatban a lány lökést érzett és némi fájdalmat, amitől megtántorodott, de Gabriel megfogta a karját és megtartotta.

– És vége, mostantól egy angyal sem találhat rád, csak ha hívod – mondta a férfi és elmajszolta a csokija maradékát.

***

Néhány óra múlva Jamie ismét Bobbynál volt. Castiel már nem ment vele, folytatta Isten keresését. A lány még a kocsiban felhívta Deant aki kételkedve fogadta az egészet. Továbbra sem volt kibékülve Gabriellel – Jamie-nek nevethetnékje volt, amiért zsörtölődik, de végül sikerült visszafognia magát. Mikor visszaért, Bobbynak is beszámolt, majd elmentek aludni. A lány kicsit megnyugodott és hónapok óta először remekül aludt. Nem álmodott semmit, és pihenten ébredt reggel. Újult erővel vetette bele magát a könyvek tanulmányozásába is.

Pár nap múlva Dean és Sam hírekkel álltak elő. Kiderült, hogy mégsem volt olyan elfuserált az a találkozó, ahogy azt eleinte állították – Chuck barátnője ugyanis hírekkel szolgált, ami talán véget vethet ennek a Lucifer mizériának.

– Szóval a Coltot még nem pusztították el, és egy démonnál van? – kérdezte Bobby Jamie kihangosított telefonjától.

– Ja. Becky azt mondta, hogy Bela egy keresztúti démonnak adta – válaszolta Dean, majd kicsit távolabbról szólt a hangja – Mi is volt a neve?

A háttérből Sam hangja hallatszott.

– ...owley… – Jamie csak ennyit hallott belőle.

– Ja, Crowley! – ismételte Dean.

– Hogy mondtad? – kérdezte a lány.

– Crowley.

– Hm – Jamie csak ennyit mondott.

– Mi az? – kérdezte Dean. – Tán csak nem ismered őt is? Közös múlt?

– Nem ismerem, de a neve tényleg ismerősen cseng.

– Honnan?

– Nem tudom, talán egy könyvben olvastam.

– Elolvastad az Odaátot? – kérdezte Dean szemrehányó hangon.

– Mit?

– Odaát. A könyvsorozat, amiket Chuck írt.

– Ja, nem. De most már tényleg nem ártana, le vagyok maradva – vigyorgott a lány. – Fogalmam sincs, ki az a Bela, és miféle Coltról dumáltok.

– Majd elmesélem – mondta Bobby.

– Inkább add ide a könyveket – Jamie gonoszkodó, cinkos vigyorral nézett Bobbyra, aki viszonozta azt, miközben Dean a vonal túloldalán nagyot szusszantott.

– Bobby, meg ne próbáld! – mondta gyorsan.

– Nem hallom, mit mondasz, Dean! Szakadozik a vonal. Nem értek ezekhez a vackokhoz – mondta Bobby és felvette a mobilt az asztalról, hogy kinyomja.

– Bobby! Esküszöm, ha odaadod neki, én…

Bobby már nem tudta meg, hogy Dean mit csinálna, mert a vonal elnémult. Jamie nevetésben tört ki, és Bobby is vele nevetett.

– Rég nem szórakoztam ilyen jól – mondta a lány kis idő múlva. Bobby helyeslően bólintott. – Szóval, akkor ideadod a könyveket?

– Nekem nincsenek meg, de Castiel biztos segít.

Jamie ismét felnevetett. Hiszen a könyvekből evangélium lesz, a Winchester Evangélium – a lány még most sem hitte el a dolgot. El nem tudta képzelni, melyik korban lesznek ezek az írások a Biblia részei. Hiszen ez a mostani világ annyira messze állt ettől az egésztől, hogy hihetnék el, hogy mindez megtörtént? Na persze, Jézus idejében sem hemzsegtek éppenséggel minden sarkon a túlbuzgó hívek. Sőt, a csodákat is éppen olyan kétkedve és félelemmel kezelték, mint a mostani emberek.

– Érdekes – gondolta a lány, majd Bobbyra nézett. A férfi szemében nem volt ott az a borongós fény, ami mindig jellemezte mióta képtelen volt lábra állni. Jamie rájött, hogy anélkül is sokat segít, hogy bevetné az iskolapadban tanultakat. Már csak azzal, hogy ott van és egy kis életet visz a házba. 

Jól esett neki, hogy jókedvűnek látja öreg barátját, aki lassan olyan volt a számára, mint egy pótapuka. Persze az igazi apját senki nem helyettesíthette, de azért mégis ott volt a tudat, hogy bármikor hozzá fordulhat, ha baj éri. Most már tudta, hogy bármennyi keserűséggel járnak is azok a dolgok, amik érték mióta találkozott Castiellel, azt nem tagadhatta, hogy ezekben az emberekben családra lelt, és ez jó érzéssel töltötte el. Nem bánta már egy percig sem, hogy akkor, Pontiac elhagyatott benzinkútján meglátta azt a poros-piszkos fiút, aki sóval hintette be az ablakpárkányt.

A lány rámosolygott Bobbyra. Úgy érezte, ragyog a boldogságtól és ez átragadt a férfira is. Látta a szemén. A lány odasétált és megölelte.

– Köszönöm, Bobby!

– Mégis mit? – kérdezte kissé zsémbelődő hangon.

– Nem is tudom… hogy itt vagytok és hisztek bennem.

– Ne butáskodj – hárított a férfi. Jamie somolygott: ezek utálnak mindent, amiben kicsit is ki kell tárulkozniuk érzelmileg. Sam még egész tűrhető volt, ő kimutatta a szeretetét, és nem próbált keménykedni, mint Dean. A lány tudta, hogy ez főleg amiatt van, hogy a fiúknak nem volt normális gyerekkoruk, és rengeteget vesztettek már mindannyian.

– Nem butáskodom, komolyan hálás vagyok, és akkor is megköszönöm, ha neked ez kényelmetlen. – A lány elmosolyodott és eleresztette a férfit. – Szóval mennyire pontosak ezek a regények…?

***

„Santana - Oye Como Va”

Pár nap múlva Deanék visszatértek és Castiel is felbukkant. Sőt, Jamie két új személlyel is megismerkedett – mégpedig Jo Harvellel és az édesanyjával, Ellennel. Jamie remekül megértette magát velük, amíg kidolgozták a betörést Crowley-hoz.

Castiel kileste, ahogy a démon alkut köt, majd követte a házáig, ahol viszont énoki védőszimbólumok voltak felfestve mindenhová, ami meggátolta, hogy egy angyal bejusson. Castiel így hát visszatért Bobbyhoz, és ott dolgozták ki a továbbiakat. Jamie szívesen jelentkezett volna a lerobbant autós lány szerepére, de mindenki leszavazta az ötletet. Dean tiltakozott a legjobban, így Jora esett a választás, ami kisebb vitát eredményezett Ellen és a többiek közt. A nő végül beletörődött – Jo nagyobb gyakorlattal rendelkezett, míg Jamie csak hírből ismerte a démonokat.

A lány kicsit rosszul érezte magát, amiért ilyen tehetetlen és hasznavehetetlen, de hamar túltette magát rajta és segített kidolgozni a bejutás további részleteit.

Minden simán is ment, illetve majdnem, csak épp nem úgy, ahogy ők azt gondolták. A fegyver megszerzése helyett kézbe kapták azt, Crowley csak úgy oda adta nekik, és még azt is elárulta, hogy pár nap múlva hol bukkan fel Lucifer.

Mindenki kételkedett abban, hogy a keresztúti démon jót akar, így a kapott információt is úgy kezelték, mintha csapda lenne. Mindenki tudta, hogy veszélyes lesz az Ördög elébe menni, de hangosan nem mondta ki senki. Csaptak ez kisebb bulit is, Jo és Ellen Castiellel iszogattak, miközben Santana egyik dala megteremtette nekik a hangulatot. Ellen a sokadik pohár után megszólalt:

– Oké, nagyfiú. Gyerünk! – Jamie vigyorogva figyelte őket. Castiel elkezdte kiinni a poharakat – egyiket a másik után – és ahogy Ellentől látta, lefordítva tette őket vissza az asztalra. Kiitta mind az öt poharat, miközben Jo és Ellen figyelte őt. Az angyal, miután a lányok kérdően ránéztek, megszólalt:

– Mintha kezdenék érezni valamit – mondta, mire Jo hitetlenkedve elvigyorodott. Jamie majdnem felnevetett, miközben meglátta a lány arcát. Eközben Dean és Sam iszogattak, Jamie pedig Bobbyval csevegett. Kis idő múlva mikor elfogyott a söre a hűtőhöz ment, ahogyan Jo is, aki szintén egy sört akart magának.

– Hihetetlen ez a Castiel – mondta Jamie-nek vigyorogva.

– Ne is mondd, néha úgy érzem, mintha egy nagy gyerek lenne. Csak bámul rá a világra, és ez nagyon vicces tud lenni – nevetett Jamie, miközben meglátta, hogy Dean feléjük tart.

– Bejössz neki – mondta Jonak, aki elvigyorodott.

– Feltűnt – válaszolta és megforgatta a szemeit. – Ezt figyeld – kacsintott. Jamie cinkos mosollyal odébb állt, épp csak annyira, hogy hallja majd, amit beszélnek. Jo behajolt a hűtőbe, majd megfordult, de Dean útját állta.

– Szia – köszönt a férfi.

– Szia – válaszolt Jo mosolyogva.

– Szóval… – kezdte Dean és a konyhapultnak dőlt. – Veszélyes lesz holnap. Úgyhogy most… együnk, igyunk és tudod… mulassunk. – Jamie vigyorgott Dean idegességén, és úgy tűnt Jo is élvezi a helyzetet.

– Ez most az „utolsó esténk a világon” szöveg lesz?

– Mi? – kérdezte Dean.

– Mi? – ismételte Jo.

– Nem! – nevetett fel Dean kínjában. – Nem. De ha az lenne… bejönne?

Jo letette a sörét és egy pillanat múlva félreérthetetlen mozdulattal Deanhez lépett. Beletúrt a hajába, majd egészen közel hajolt az arcához. Ajkaik egészen közel voltak egymáshoz, mikor az utolsó pillanatban eltolta a férfi arcát és határozott hangon megszólalt.

– Nem. Drágám, ha ez az utolsó estém a földön, akkor jobban fogom magam tisztelni ennél. – A lány szinte elnevette a mondat végét. Ezután fogta magát és elment, közben rákacsintott Jamie-re. Dean beleivott a sörébe, és, mint akit nem érdekel, hogy lepattintották, megszólalt:

– Hát, ha azt jobban bejön.

Jamie elvigyorodott és ő is beleivott a sörébe. Aztán Dean észrevette.

– Na, és te? – lépett a lányhoz – Te is csatlakozol Johoz a „Tudatos nők” klubjába, és kihagyod a lehetőséget? – kérdezte somolyogva.

– Régebben tuti belemegyek – nevetett Jamie. – De már nem az a lány vagyok, és sokkal inkább testvéremként szeretlek, szóval fura lenne.

– Igen, azt hiszem tényleg az lenne.

– Ne aggódj – paskolta meg a vállát békítően. – Nem vagy esélytelen, csak a macsóságot mellőzd – nevetett a lány, miközben megszólalt a telefonja.

– Szia, Barry! – szólt bele mosolyogva, miközben kicsit arrébb ment, hogy jobban hallja – Mi újság?

– Szia, Jamie! – Barry hangja már nem volt valami vidám.

– Valami baj van? – komorodott el a lány is.

– Sarah – sóhajtott a fiú. – Autóbalesete volt.

– Mi? De jól van? – Jamie a többiek pillantásával kísérve átment a szomszéd szobába.

– Eltörte a lábát, és megrepedt pár bordája. Nem lesz baja, de az öcsémet el kell elfuvaroznom holnap egy egyetem nyílt napjára és nem akarom Sarah-t egyedül hagyni, a szülei meg nyaralnak. Szóval… el tudnál jönni?

– Hát persze, semmi gond. Örülök, hogy engem hívtál – mondta a lány, még mindig aggódva kicsit.

– Ez csak természetes, hiszen te vagy a legjobb barátnője.

Jamie még beszélt pár szót Barryvel, majd letette a telefont. Megfordult, hogy visszamenjen, mikor újra Deannel találta szemben magát.

– Minden rendben? – kérdezte az aggódva.

– Sarah barátnőmnek balesete volt, oda kell mennem, mert a barátja nem ér rá. Nem maradhat egyedül.

– De nincs komoly baja…

– Csak a lába tört el, és megrepedt pár bordája. Viszont nem szívesen hagynám ki az Ördög megölését – húzta el a lány a száját.

– Te csak ne aggódj amiatt. Amúgy sem engedtem volna, hogy velünk gyere.

– Kedves tőled, de meg tudom védeni magam.

– Nem, Jamie, ez az Ördög. Épp elég veszélyes lesz így is, és ha még a te biztonságod miatt is aggódnom kell…

– Mindegy is, most Sarah mellett van a helyem. Ígérd meg, hogy nagyon vigyáztok magatokra, Dean. Könyörgöm.

– Ne aggódj, nem lesz bajunk!

– Ajánlom is – mosolygott a lány, majd megölelte Deant. – Mit gondolsz, Castiel bevetné még az angyali erejét és elteleportálna Sarah-hoz? Sokat ittam, nem akarok így vezetni.

– Biztos vagyok benne – vigyorgott Dean. – De komolyan? Én gyűlölöm, amikor ezt csinálja. Hetekig nem tudok utána…

– Várj! Én abban vagyok biztos, hogy nem vagyok kíváncsi arra, amit mondani akarsz – vigyorgott a lány is. Majd ismét megölelte a férfit és puszit nyomott az arcára. – Szia, Dean!

– Szia, kislány! Aztán semmi féktelen partiról ne halljak! – Jamie nevetett, majd mindenkitől elköszönt – Samet is jól megszorongatta, már amennyire az erejéből tellett, és a lányoktól is elbúcsúzott, sok sikert kívánva nekik, és megígértette velük is azt, amit Deannel korábban.

– Örülök, hogy megismerhettelek, Jamie – mondta Jo az ölelés közben.

– Én is nagyon örülök nektek! Túl nagy itt a férfiuralom – mondta a lány, Ellennek is intézve, aki ott állt mellettük.

– Castielt azért kicsit erős túlzás férfinak nevezni – mondta Jo. – Bár ahogy te is mondtad, minden férfi egy nagy gyerek, szóval nem különbözik annyira ő sem. 

A két lány egymásra mosolygott, majd Jamie Ellenhez lépett és őt is megölelte. Ezután Castielhez ment, a férfi az ablaknál állt és kinézett rajta.

„Eric Clapton - Can't Find My Way Home"

– Castiel, elvinnél Sarah-hoz, kérlek? – mondta a férfinak, mire az angyal a lány felé fordult. – Nem akarok így kocsiba ülni – magyarázkodott, mire a férfi csak bólintott. Jamie még végignézett a mosolygó arcokon, a következő pillanatban pedig Sarah lakásán találta magát. – Köszönöm.

– Szívesen.

– Vigyázz magadra, Cass. És a többiekre is.

– Nem hiszem, hogy menni fog.

– Hát persze, de ha optimistábban gondolkodsz, az mindig segít. Nem szívesen jöttem el – húzta el a száját a lány megint.

– Jó, hogy nem leszel ott. Valószínűleg nem éljük túl.

– Ne mondj ilyet.

– Ez az igazság.

– De ilyenkor hazudni szoktunk…

– Mit hazudjak? – kérdezte az angyal félredöntött fejjel. Jamie elmosolyodott, aztán könny szökött a szemébe. – Sírsz… – állapította meg az angyal.

– Igen – szipogott a lány félig nevetve félig sírva. – Mert aggódom, matattok, mert hiányozni fog mindegyikőtök, ha már nem lesz. – Jamie felzokogott, majd Castielhez lépett és megölelte, az arcát belefúrva a kabátjába. Az angyal nem mozdult, úgy állt ott, mint egy fadarab. Végül felemelte a kezét és sután átkarolta a lányt.

– Túl fogjuk élni – mondta végül, de Jamie nem hitt neki.

– Persze, hiszen csak a Sátánnal találkoztok. Mi baj lehetne?

Jamie eleresztette a férfit majd puszit nyomott az arcára.

– Most menj, Castiel – mondta, miközben elfordult és ismét felzokogott. Már nem látta, ahogy a férfi még pillanatokig áll ott és őt nézi.

***

Jamie a másnapot a kórházban töltötte Sarah mellett. Barátnője rengeteget aludt, így a lány a nap nagy részét azzal töltötte, hogy a mobilját bámulta és aggódott. Bobby a nap vége felé hívta, azzal, hogy Jo nincs valami jó bőrben, Castiel eltűnt, és a város, ahol vannak, tele van Kaszásokkal. Jamie ezeket a híreket hallva majdnem elkezdett imádkozni, de nem volt benne biztos, hogy Isten meghallja, vagy hogy egyáltalán érdekli a dolog. Castiel nem járt sikerrel, amikor a keresésére indult, és ugyan még nem hagyta abba, a lány mégis kételkedett. Ha Isten azt akarná, hogy megtalálják, nem bujkálna.

Már hajnalodott, amikor Bobby legközelebb hívta. Képtelen volt aludni, így nem zavarta fel a telefonja csörgése. A férfi a lehető legrosszabb hírekkel fogadta – Jo és Ellen meghaltak, miközben a fiúknak segítettek, a Colt nem működött, és Halál, a fakó lovon érkező lovas is kiszabadult. A lányt elszomorították a hallottak – igaz, nem ismerte túlságosan Ellent és a lányát, de még ez a kis idő is elég volt, hogy megkedvelje őket. Ezek után el sem tudta képzelni, hogy Bobby és a fiúk mit érezhettek. Most azonban nem akart elmenni Sarah mellől sem – Barry késő délután felhívta, hogy nem fognak visszaérni másnapra. Jamie valahogy azután sem tudott aludni, hogy már nem volt miért izgulnia. Néha ugyan el-elbóbiskolt a széken, de ennél mélyebb álomba nem merült.

Megint visszatértek a rémálmok: hol az apja bukkant fel, hol azok a rémképek, amiket Bobby mesélt Jo halálának körülményeiről, a Kaszásokról és Luciferről. A férfi elmesélte neki, amit Castieltől hallott – hogy Lucifer porhüvelye hogyan néz ki, és hogy lassan, de biztosan elkopik a test. Jamie sajnálta azt a szerencsétlent, akit megszállt az Ördög. Ám néha az álmaiban Samként bukkant fel Lucifer, és őt akarta megölni. Jamie megijedt attól, amit látott – a legkevésbé sem akarta a fiút ilyen helyzetben tudni. Nagyon remélte, hogy sem Sam, sem Dean nem mond igent majd a két angyalnak.

Néhány nap múlva Sam felhívta telefonon, hogy kellene egy kis segítség Castiellel. A fiú elmesélte, hogy a múltban jártak, és megpróbálták Annát megakadályozni, hogy megölje Mary és John Winchestert – a szüleiket. Castielt viszont nagyon megviselte az időutazás, de a fiúknak volt egy új ügyük, de most nem akarták egyedül hagyni. Fogalmuk sem volt, hogy mi lesz vele.

Jamie odaautózott – megkapta a motel címét és a szobaszámot –, de a fiúk már nem voltak ott, mikor odaért. A lány nem ment a recepcióra, hanem ahogy Dean tanácsolta, egyenesen a szobába ment, aminek az ajtaját nyitva hagyták. A lány halkan benyitott rajta: sötét volt és csendes. Jamie-nek valahogy nem sikerült megtalálnia a kapcsolót, így az ablakhoz ment és elhúzta a függönyt. Este volt már, így csak a kinti lámpák biztosítottak némi fényt. A lány ezután az ágyhoz sétált – jól kivehető volt, hogy fekszik ott valaki. Jamie odahajolt és megvizsgálta az alakot. Valóban Castiel volt az.

Nem igazán tudta, hogy mit csináljon, nem volt orvos – illetve mégis, de nem olyan orvos. Persze tanultak anatómiát is az egyetemen, de az közel sem volt elég ahhoz, hogy meg tudja állapítani, pontosan mi lehet a baja az angyalnak. Ez volt az egyik dolog – a másik az volt, hogy mégis milyen sérüléseket tud okozni az időutazás?

Jamie végül azon kívül, hogy megmérte Castiel pulzusát és megnézte, hogy lélegzik-e, nem tudott sokat tenni. Kórházba nem vihette – hiszen ki tudja, miket találtak volna a szervezetében – így hát fogta magát és leült az ágy túloldalára. A hátát a támlának döntötte és úgy várta, hogy történjen valami.

Azonban elaludhatott, mert arra riadt fel, hogy mozog az ágy.

– Mi történt? – kérdezte kábán. Hirtelen nem tudta, hol van, de nem kellett sok idő, és kitisztult az agya. – Castiel – mondta halkan és a mellette fekvő alakra nézett. Sötét volt, így nem látott sokat.

– Jamie…? – Az alakhoz tartozó hang rekedt volt és gyenge.

– Hogy érzed magad? – kérdezte a lány, és közelebb húzódott, hogy megvizsgálja a férfi pulzusát. Törökülésbe helyezkedett, majd kitapintotta Castiel csuklóját.

– Rosszul – jött a válasz, majd közvetlenül utána a kérdés: – Mit csinálsz?

– Megmérem a pulzusod.

– Miért?

– Hogy megtudjam, mennyivel vagy jobban, mint amikor ideértem.

– Angyal vagyok…

– Igen, rájöttem. Teljesen ugyanolyan, mint korábban volt – sóhajtott a lány és elvette a kezét.

– Hogy kerültél ide?

– Sam hívott, hogy baj van. Nem akartak egyedül hagyni, így hát én jöttem.

– Köszönöm – mondta és megpróbált felülni, de egy nyögés kíséretében visszahanyatlott az ágyra.

– Nem kellene bemennünk egy kórházba? – kérdezte a lány aggódva.

– Nem tudnának segíteni.

– És ki tudna?

– Senki, aki hajlandó lenne rá.

– Az angyalokra gondolsz?

– Igen.

– Mi történt pontosan?

– Anna megjelent Dean álmában, és megpróbálta csapdába csalni Samet, hogy megakadályozza, hogy Lucifer megszállja.

– Hogy sikerült megszöknie a Mennyből?

– Nem gondolom, hogy magától sikerült neki, valaki kiengedhette. Onnan nem lehet megszökni.

– De gondolom, ő nem ezt állította – mondta a lány.

– Vagy azt gondolta, hogy valóban sikerült megszöknie, vagy hazudott.

– Meghalt?

– Igen – válaszolt Castiel.

– És hogy érzed magad miatta?

– Nem igazán tudom, hogy kellene éreznem. Elbuktam. Isten nem fog segíteni. Nem találom – nem akarja, hogy rátaláljak. És mindenki kételkedik benne. Lassan már én is.

– Én nem kételkedem – mondta a lány, de ez hazugság volt. Istenben kételkedett, de az angyal hitét valóban megértette. – Hogy segíthetnék? – kérdezte kis idő múlva.

– Nem tudsz. Én sem találom őt, neked még kevesebb esélyed van.

– Arra értettem, hogy hamarabb felépülj.

– Nem értem.

– Hát… – A lány maga sem tudta, hogy mire gondol, de érezte, hogy segítenie kell – segíteni akar. – Mire lenne szükséged, hogy jobban légy? – kérdezte aztán.

– Energiára – felelte Castiel elgyötört hangon.

A lány hallgatott. Agyában kergetőztek a gondolatok, ahogy a megoldáson gondolkodott. Aztán hirtelen fény gyúlt az elméjében. Hát persze! – kiáltott fel magában örömteli hangon.

– Megvan a megoldás! – mondta vidámabban, mint akarta. – A lelkem! Az energiából áll, nem?

– Nem lehet. Az még úgy is veszélyes, ha nem vagyok ilyen gyenge – ellenkezett Castiel komoran.

– Legutóbb sem úgy sült el, ahogy gondoltad, szóval talán nálam nem számít. Castiel, túl gyenge vagy, ez talán felgyorsíthatná a gyógyulást.

– Nem lehet. Túl veszélyes.

Jamie már elhatározta magát, nem engedett. Közelebb ült Castielhez és megfogta a kezét.

– Nem gondolom, hogy veszélyesebb lenne, mint korábban, akkor sem fájt. Sőt, csodálatos volt! – A lány elmosolyodott, ahogy az emlékek elárasztották. Most tudatosult benne, hogy újra át akarja élni az egész lényét betöltő érzést, és ennél jobb okot keresve sem találhatott volna.

Jamie percekig győzködte még a férfit, míg végül az igent mondott. A lány hanyatt feküdt – most nem vett semmit a szájába, tudta, hogy mire számítson.

Castiel nehézkesen felült, levette a kabátját és a zakóját, majd feltűrte az ingujját. Behunyta a szemét – koncentrálnia kellett. Kettősség uralkodott benne – egyfelől nem akarta, hogy a nőnek az ő hibájából legyen bármilyen baja, másfelől titkon ő is vágyott arra, hogy újra megtapasztalja a korábban történeteket. Hirtelen elemi erővel tört rá ez az érzés.

Mikor megérintette a lány lelkét, a korábban érzett kezdeti fájdalmat már nem érezte. A puszta energia, a nő lelkének tisztasága és a gyönyörűsége töltötte be mindenét. Úgy érezte, a Nap sugarai simogatják, mintha maga fény töltené fel energiával, erővel. Élettel. Úgy érezte, hogy többé már nem tud élni ezen érzés nélkül – és hogy már nem is akar…